A vízilovak társas állatok, és csordákban élnek. Egy csorda vezetője általában egy domináns hím, aki megvédi a területét és vezeti a csoportot. A csordák jellemzően nőstényekből és fiatal egyedekből állnak, míg a hímek gyakran egyedül élnek, kivéve azokat az időszakokat, amikor párzási időszakban keresnek társat.
A vízilovak napközben leginkább a vízben tartózkodnak, hogy megóvják magukat a túlzott napsugárzástól, és a víz segít fenntartani hűvös testhőmérsékletüket. Éjszaka, miután a hőmérséklet enyhül, kijönnek a vízből, és legelnek – főként fűt és más növényeket fogyasztanak.
A vízilovak rendkívül fontos szereplői az ökoszisztémának, mivel tevékenységük révén alakítják a vízi és szárazföldi környezetet is. A vízben lévő iszapos partokat gyakran felkeverik, ami segít megújítani a vízi növényzetet.
A vízilovak viselkedése igen változatos, és sokféle kommunikációs formát alkalmaznak egymás között. A legjellegzetesebb kommunikációs módjuk a hangadás, amely mély, dübörgő hangok formájában történik. Ezeket a hangokat gyakran az állatok a víz alatt is kibocsátják, hogy jelezzenek egymásnak távolságot vagy fenyegetettséget.
Bár a vízilovak a vízben szelídek, a szárazföldön rendkívül területvédők lehetnek, és könnyen agresszívvá válhatnak, ha fenyegetve érzik magukat. A vízilovak harapása rendkívül erős, és képesek komoly sérüléseket okozni, ha támadást indítanak.